A képmáshoz fűződő jog

A személyhez fűződő jogok megsértését jelenti más képmásával történő bármilyen visszaélés. Ilyennek minősül a törvény szerint mindenekelőtt a képmás engedély nélküli nyilvánosságra hozatala. A szűkszavú jogszabályi rendelkezést a bírói gyakorlat töltötte meg tartalommal. Ez alapján a következő, fontosabb elveket kell figyelembe venni:

 

 

Mikor nem kell engedélyt kérni az érintettől a felvétel elkészítéséhez, illetve publikálásához?

Sokszor felmerül a kérdés a képmáshoz fűződő személyiségi joggal kapcsolatban, hogy az utcán, egyéb nyilvános helyen készített felvételen szereplő személyeknek (pl. járókelőknek) sérül-e bármilyen joguk a felvétel engedélyük nélkül történő elkészítésével, illetve nyilvánosságra hozatalával. A bírói gyakorlat e kérdéssel kapcsolatban alakította ki az ún. tömegfelvétel fogalmát. Eszerint a képmás nyilvánosságra hozatalának tilalma nem vonatkozik a nyilvános eseményekről, rendezvényekről, táj- és utcarészletekről készült felvételekre, amikor tehát az ábrázolás módja nem egyéni, amikor a felvétel összhatásában örökít meg a nyilvánosság előtt lezajlott eseményeket. Az elv viszonylag egyszerű, gyakorlati példák hosszú sorát lehetne itt felvonultatni: fénykép elkészítése esetén ugyanúgy nem kell engedélyt kérni a bécsi Belvedere lépcsőin üldögélő turistáktól, mint a Stefansdom sarkánál egy babakocsit a képbe betoló narancssárga hajú punk fiatalasszonytól, vagy egy rock koncerten az első sorokban kivehető arcvonások tulajdonosaitól. Ugyanakkor a kivétel alól is van kivétel. A bírói gyakorlat szerint ugyanis a fent meghatározott tömegfelvétel esetén a nyilvánosságra hozatalkor a felvételen ábrázolt személy hozzájárulására van mégis szükség, ha (az összes körülményre tekintettel) megállapítható a felvétel egyedisége, egyéni portré jellege.

Ez az összefoglaló egy 2002-2003 környékén megjelent cikksorozatból készült.

p@jor.hu | Home